FELSŐ-MÁTRAI ZAKUPSZKY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2017-10-18 11:15:54

Felső-mátrai Zakupszky László

Általános Iskola és Óvoda

Pedagógiai Programja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készítette:

Komlósiné Böszörményi Beáta

Óvodavezető

 

Tartalomjegyzék

 

I. Bevezető 5.o.

1.1. Óvodakép 5.o.

1.2. Gyermekkép 7.o.

II. Az óvodai nevelés feladatai 8.o.

2.1. Egészséges életmódra nevelés 10.o.

2.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása 12.o.

2.3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása 14.o.

III. Az óvodai élet megszervezésének elvei 15.o.

3.1. Személyi feltételek 15.o.

3.2. Tárgyi feltételek 16.o.

3.3. Hetirend 18.o.

3.4. Napirend 19.o.

3.5. A nevelőmunka tervezése 20.o.

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái 21.o.

4.1. Játék 21.o.

4.2. Játékba ágyazott tanulási tevékenységek 24.o.

V. Munka jellegű tevékenységek 34.o.

VI. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 36.o.

VII. A szlovák kisebbségi óvodai nevelést megalapozó komplex foglalkozások 38.o.

VIII. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére 43.o.

IX. Gyermekvédelem 45.o.

X. Az intézmény integrációs programja 49.o.

XI. Az óvoda kapcsolatai 51.o.

Legitimáció 58.o.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Intézményünk adatai

 

Intézmény neve: Felső-mátrai Zakupszky László

Általános Iskola és Óvoda

Intézmény címe: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi út 16.

Intézményvezető: Jakab Krisztina

Óvodánk címe: 3235 Mátraszentimre, Eötvös út 5-7.

Telefon / fax: 06/37-376-412 vagy 06/37-376-410

E-mail cím:

Fenntartónk: Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

3235 Mátraszentimre, Rákóczi út 16.

Alapító okirat száma:

OM azonosító: 031546

Óvodánk vezetője: Komlósiné Böszörményi Beáta

A program benyújtója: Komlósiné Böszörményi Beáta

 

 

Törvényi háttér

 

  • Alapító okirat

  • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

  • 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

  • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

  • A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet

  • 229/2012. (VIII.28.) korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

  • 138/1992. (X.8.) korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

  • A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény

  • 255/2009. (XI.20.) korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mottónk

 

 

Meg kell tanulnunk a gyermek szemével látni és fülével hallani, meg kell tanulnunk a gyermek élményvilágának a szintjén beszélni. Meg kell tanulnunk mindenekelőtt azt, hogy ráálljunk a gyermek érzelmi hullámhosszára, megéljük emocionális történéseit, elfogadjuk vágyait, tiszteljük fantáziáját s mindezzel elősegítjük a szabad kommunikációt, a nyitott személyiség kibontakozását. Ennek feltétele pedig nem kevesebb, mint a gyermekbe vetett bizalom, az iránta érzett felelősség, amelyből nyílt és derűs légkörben, ésszerű szabályok között a gyermek felelőssége kicsírázik.”

 

 

/ Mérei Ferenc /

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. Bevezető

 

Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, a mi feladatunk az, hogy minden gyermek számára egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítsunk. Az egyéni bánásmód levét alkalmazva, csökkentjük a meglévő hátrányokat, nem adunk helyet semmiféle előítéletnek.

 

Óvodánk Tevékenységközpontú Programjával, meglévő személyi, és tárgyi feltételekkel biztosítjuk a gyermekek fejlődését.

 

1. Óvodaképünk

 

Óvodánk, Mátraszentimre központjában, csendes mellékúton, az Eötvös út 5-7. sz. alatt működik egy csoporttal. Az esztétikusan berendezett, sok-sok játékkal felszerelt csoportszobánk a gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároz. Természetes anyagokat felhasználva rendeztük be a csoportszobát, ahol a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön kialakított helye van. A csoportszobához egy mosdó helyiség és egy tágas öltöző helyiség tartozik.

 

Udvarunk zöld területe kellemes színtere a szabadtéri mozgásnak és játéknak. Számos mozgásfejlesztő játék teszi vonzóvá a szabad játékot a kicsiny, szép udvaron. Pályázatok és egyéb források feltárásával az elkövetkezendő időszak céljai között szerepel játszó udvarunk további fejlesztése, biztosítva ezzel a még tartalmasabb, szabadtéri nagymozgás és játék megfelelő feltételeit.

 

Környezeti státuszunkból adódóan, egyaránt származnak előnyeink, és hátrányaink.

Óvodánk, - adottságaiból eredően – családias hangulatot áraszt, s ez igen sok szülő számára vonzó az óvodaválasztáskor.

 

Gyermekeink nevelését, fejlesztését a csoportban két óvodapedagógus, és a munkájukat segítő egy dajka látja el. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, sokszínű egyéniségek alkotják. Munkájukat színvonalasan látják el, mely köszönhető lelkesedésüknek, és a szakma iránti elkötelezettségüknek.

 

Sokoldalú, játékos, érzékszervi megtapasztaláson alapuló tevékenységen keresztül épül fel fejlesztő programunk. Nevelésünk leghatékonyabb eszköze a szabad játék elsődlegességének biztosítása. Nevelési céljaink meghatározásában kiemelt hangsúlyt kap az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele. Óvodai életünk vezérfonalának a környezettudatos magatartás megalapozását tekintjük.

 

Környezetünket, nevelésünk módszereit életszerűség, és rugalmasság jellemzi, mely a lehető legközelebb áll a családi értékrendhez, pozitív, megerősítő és az egyéneket tiszteletben tartó nevelés értékeihez. Minden tudásunkkal és erőnkkel arra törekszünk, hogy a ránk bízott gyermekek az óvodában jól, és biztonságban érezzék magukat, kiegyensúlyozottan éljenek, kapják meg az optimális fejlődésükhöz és gazdag érzelmi életükhöz a közösségi, és erkölcsi értékek kialakulásához szükséges inspirációt, motivációt, lehetőséget, tiszteletet és szeretetet.


Mivel a településen szlovák kisebbség él, ezért kedves kötelességünk a nemzeti nyelv oktatása, a hagyományok széles körű ápolása, a nemzetiségi lét és identitástudat erősítése, a kultúra megőrzése. Törekszünk arra, hogy a gyermekek nyelvismeretét figyelembe véve minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Lehetőséget biztosítunk a nemzetiséghez nem tartozó gyermekek részére is a nyelvtanulásra, a szlovákság megismerésére.


Az óvodai nevelésben alapelveink:

  • Természet közeliség:

A környezettudatos szemlélet kialakításával szeretnénk elérni azt, hogy a gyermekek tiszteljék környezetüket, bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt tennének benne. Séták, kirándulások, erdei óvoda alkalmával próbáljuk a gyermekeket fejleszteni, és kihasználni azt a többletet, amit a helyi erdő közelsége jelent.

 

 

 

  • Önmegvalósítás:

Középpontba helyezve a gyermeket, lehetőséget nyújtunk a személyiség kibontakoztatására. A gyermekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján, tevékenységközpontú módszerekkel történik, kiterjed a sajátos nevelési igényű, migráns, interkulturális gyermekek nevelésére is.

 

  • Lelki-testi biztonság:

Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételével. A gyermeknek adott szeretetünktől megnyílik a fejlődés lehetősége, - a megszerzett biztonságérzettől - egészséges személyiségű gyermek fejlődik. Óvodánk minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel, és ez minden tevékenységben megnyilvánul. Ezáltal közösségünk munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálására, az egészséges életmód szokásainak megalapozására.

 

  • Gyermekközpontúság:

A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására törekszünk. Alapul vesszük a gyermekcsoport sokszínűségét, érdeklődését, az érés sajátos törvényszerűségeit. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, és képességeit, biztosítva mindenki számára az egyenlő hozzáférést, jogainak érvényesítését. A gyermekek önállóan, és személyes érdeklődéstől vezetve, tevékenységeken keresztül fedezzék fel a világot.

 

2. Gyermekképünk
 
Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen, egyszeri és különleges, mással nem helyettesíthető individum, és szociális lény egyszerre. A kisgyermek elsősorban biztonságra és szeretetre vágyik. Ha ezt megteremtjük számára akkor igényeit, szükségleteit különféle tevékenységi, tapasztalati formákban, kíváncsiságától, ösztöneitől vezérelve kiegyensúlyozottan, saját maga diktálta tempóban kielégíti. Ehhez a szükséglethez adunk teret, keretet, eszközt, biztonságot és szeretetet, vagyis megteremtjük az optimális feltételeket, lehetőségeket a személyiség szabad kibontakoztatásához. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben tevékenykedő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik.

 

A szlovák kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Törekszünk arra, hogy a harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben váljon természetessé a gyermekek között személyiségük különbözősége.

 

 

II. Az óvodai nevelés feladatai

 

Nevelési programunk a tevékenységközpontú óvodai nevelés értékeire épül. Az óvoda helyi sajátosságai a programba jól illeszthetők, vegyes csoporttal működtethető, nem igényel külön eszközkészletet, kiemelt a tevékenység, a környezet megismerése, a gyermekeket aktívan bevonja a programok, feladatok megszervezésébe, megvalósításába, az óvodában dolgozó pedagógusok személyiségéhez, elképzeléseihez illeszkedik.

 

Nevelőmunkánk során a tevékenységközpontú óvodai nevelési programunkat a kompetencia alapú komplex óvodai programcsomag szellemiségével egészítettük ki, figyelembe véve a két program sajátosságait. A kompetencia program csomagból magunkénak tekintjük a komplexitást, a rendszerszerű látásmódot, a tapasztalatba ágyazott képesség fejlesztést, a feldolgozási módszerek sokféleségét. A túlméretezett műveltségi tartalmakkal szemben a használható ismereteket és információkat helyezzük előtérbe. A gyermeki személyiségfejlődést kiemelten kezeljük.

 

Célunk:

 

  • Érzelmi biztonságon alapuló, életkori sajátosságokat figyelembevevő, tevékenységközpontú személyiségfejlesztés, gondolkodás.

  • A múlt és jelen értékeinek közvetítése.

  • Az élet tiszteletére nevelés.

  • A testi-lelki egészség megőrzése.

  • Környezettudatos magatartás, viselkedéskultúra alakítása.

  • Az átlagtól eltérő, az etnikai, és a migráns gyermekeink a fejlődéséhez megnyitjuk az utat.

  • A különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása.

  • Sokoldalú képességfejlesztéssel az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és érzelmi érettség kialakításának biztosítása.

 

Nevelési alapelveink:

  • A gyermek személyiségéből kiindulva, olyan kiegyensúlyozott, szeretetteljes, óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket szeretet, megbecsülés övezi.

  • Nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék, szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk.

  • Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt.

  • Az óvodapedagógus az óvodai nevelés kulcs szereplője, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki mindig látja, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek útmutatás, serkentés mellett alakítják a csoportot, és az egyes gyermekek fejlődését.

 

Feladatunk:

  • egészséges életmód kialakítása, prevenciós feladatok ellátása,

  • érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosítása,

  • értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása,

  • anyanyelvi nevelés,

  • hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtése,

  • az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeinek biztosítása,

  • közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését,

  • pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

 

 

  1. Egészséges életmódra nevelés

 

Óvodai nevelésünk alapvető feladata. Az óvodáskorú gyermek olyan szükségleteit elégítjük ki, melyek elősegítik növekedését, fejlődését, hozzájárulnak egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmód iránti igényének kialakulásához. A gyermekek egészségéért a család mellett, óvodánk is felelősséggel tartozik. Ahhoz, hogy eredményes egészségnevelő munkát tudjunk végezni, szükséges az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítő munkatársak egészségvédelmi szemléletének fejlesztése.

 

Célunk:

Testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott gyermekek nevelése, egészségkultúrájuk kialakítása. Váljanak képessé testi szükségleteik önálló kielégítésére.

 

Feladatunk:

  • az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásrendszerének kialakítása a differenciált életritmus figyelembe vételével

  • mozgásos tevékenységek: séták, kirándulások szervezése

  • mozgáskultúrájuk és egészség megóvásuk érdekében láb-, és testtartásjavító torna tartása

  • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása (szelektív hulladékgyűjtés, természetvédelem)

  • gyümölcs-, és zöldségnapok fontosságának kiemelése

  • együttműködés az óvoda védőnőjével

 

Kialakítandó és rögzítendő szokások:

Táplálkozási szokások:

  • megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása a nap bármely szakában (víztisztító kancsó használata)

  • gyümölcshét szervezése a szülők bevonásával (a csoportban kialakított szokások alapján a szülők egészítik ki a napi gyümölcs-, zöldségmennyiséget)

  • kultúrált étkezési szokások biztosítása:

  • esztétikus, alkalomhoz illő terítés,

  • helyes, korcsoportnak megfelelő evőeszköz használat,

  • nyugodt étkezés,

  • étkezés közben helyes viselkedés.

 

Higiénés szokások:

  • étkezése előtt és után, egyéb szennyező tevékenységek alkalmával használják a mosdót, ügyeljenek ruhájuk tisztaságára,

  • környezeti higiéné: az allegrén anyagokat kiszűrjük, felületeket napi rendszerességgel tisztán tartjuk,

  • a betegségek megelőzése érdekében higiéniai szokásokat alakítunk ki,

  • az időjárásnak megfelelő öltözködésre neveljük gyermekeinket.

 

Öltözködés:

  • kabátok, kinti cipők elhelyezése a külső öltözőben,

  • váltó ruha elhelyezése az óvodai öltözőszekrényekben,

 

Mozgás:

  • szabad levegőn való tartózkodás,

  • iskolai tornaterem kihasználása,

  • mozgásfejlesztő játékok használata,

  • mindennapos mozgás,

  • séták, kirándulások szervezése.

 

Alvás, pihenés:

  • nyugalom, csend és jó levegő biztosítása,

  • alvókák, otthoni alvást segítő játékok beengedése kiscsoportban, a befogadás segítése.

 

Levegőzés:

  • délelőtt is és délután is sok időt töltenek a gyermekek a szabadban,

  • szabadban történő tevékenységek szervezése (élő társas játékok, testnevelési játékok, művészeti tevékenységek).

 

 

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

  • váljék a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás igénye,

  • szilárduljon meg az étkezés közbeni kulturált magatartás,

  • alakuljon ki az önállóság a vetkőzés és az öltözködés területén,

  • törekedjenek környezetük esztétikus kialakítására, vigyázzanak rendjére és tisztaságára,

  • váljék a gyermekek szükségletévé a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás,

  • ismerjék meg a környezetüket és egészségüket károsító, ártalmas hatásokat (média, alkohol, dohányzás).

 

 

2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása

 

A mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyermekek között is eltérések vannak személyiségük fejlettsége között. Az egyén boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e az önelemzés, önértékelés és az önfejlesztés képességével. Nevelőmunkánkban fontos, hogy mennyire tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerű korlátok, amelyen túl a gyermek már sérti a csoport többi tagjának érdekeit. Valljuk, hogy a környezettudatos nevelés elengedhetetlen része a tudatosság, melyet a helyes viselkedés szabályainak elsajátításával kezdünk, figyelve a megfelelő értékrend beépülésére.

 

Célunk:

A szűkebb és a tágabb környezetünkben eligazodó, önérvényesítő, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése.

 

Feladatunk:

  • Bensőséges, családias, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör biztosítása.

  • A gyermekek beilleszkedésének segítése az óvodapedagógus és a dajka gondoskodó, szeretetteljes magatartásával.

  • Neveljük gyermekeinket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

  • Pontos, körülhatárolható szokás és normarendszer kialakítása, mely növeli a gyermekek biztonságérzetét.

  • Közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlása.

  • A természet szépségeire való rácsodálkozás, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre és becsületre való hajlam kialakítása.

  • A gyermekekben megfelelő önfegyelem, önbizalom, önértékelés kialakítása.

  • A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása.

  • Egyéni fejlettségi ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése.

  • A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása.

  • A konfliktus helyzetek megfelelő kezelésének segítése, mentálhigiénés és drámajátékok alkalmazása.

  • A magyarság, a magyar nép kultúrájával és hagyományaival való ismerkedés.

  • A szlovákság, a szlovák nép kultúrájával és hagyományaival való ismerkedés.

  • Társas kapcsolatok nyomon követése és szociometriai felmérés készítése, értékelése, feladatok kijelölése (középső és nagycsoportos korú gyermekeknél).

  • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

 

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

  • a gyermekek aktívan vegyenek részt a közös tevékenységekben,

  • fogadják el az egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat,

  • viselkedjenek tisztelettel a felnőttekkel és a társaikkal szemben,

  • bizalommal forduljanak a velük foglalkozó felnőttekhez,

  • alakuljon ki szabálytudatuk és vállalják tetteik következményeit,

  • társas kapcsolataikban egyszerű konfliktusaikat legyenek képesek megoldani,

  • élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben és árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, hogy ez által alkalmassá váljanak a másokkal való együttműködésre,

  • értsék meg és tartsák tiszteletben társaik közötti különbözőségeket.

 

3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása

 

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának, önkifejezésének kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását. Ezért fordítunk különös figyelmet a beszéd, az anyanyelv, a kommunikáció fejlesztésére. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotókészségét.

 

Célunk:

Olyan gyermekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük.

Az életkornak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezőkészséggel rendelkezzenek.

 

Feladatunk:

  • A gyerekek megismerési vágyára, kíváncsiságára, érdeklődésére építve fejlesztjük értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, rácsodálkozás, akarat), kreativitásukat.

  • Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése.

  • A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése.

  • Szókincsbővítés, alapozó funkciók megteremtése.

  • Mindennapos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, könyvtár, színvonalas előadások látogatása.

  • Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.

  • Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése, városi versmondó, mesemondó versenyeken való részvétel.

  • Gyakoroltatjuk az együttérzést, egymásra figyelést, segítségnyújtást.

  • A becsületességre, igazságmondásra, felelősségvállalásra, őszinteségre, a különbözőség elfogadására, jó-rossz felismerésére, a gyengébb védelmére, segítségére nevelünk.

 

 

A gyermekek számára biztonságos, ingergazdag környezetet teremtünk, ahol lehetőséget biztosítunk, hogy kibeszélje magát. Az óvónő kérdéskultúrájával beszédre, gondolkodásra készteti a gyermekeket. Kérdéseire folyamatosan választ kap, szabad önkifejezési vágyát érvényesítheti. Körültekintő odafigyeléssel további beszélgetésre ösztönözzük a gyermekeket. Spontán és tervezett helyzetek (beszélgető kör, önálló mesemondás) kialakításával segítjük gondolatainak kifejezését. Pozitív mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) fejlesztjük beszédkultúrájukat. A beszédfejlődésben lemaradt gyermekek fejlesztését szakképzett logopédus végzi.

 

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

  • Beszédük jól érthető, mondataikban jelenjenek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek.

  • Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszéljenek, kifejezve érzelmeiket, gondolataikat.

  • Beszédükben jelenjenek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak.

  • Mutassanak érdeklődést az új és ismeretlen kifejezések iránt.

  • A könyveket szívesen nézegessék, meséljenek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítsék meg.

  • Alakuljon ki nyelvi fejlettségük, írás, olvasás iránti érdeklődésük.

 

 

III. Az óvodai élet megszervezésének elvei

 

  1. Személyi feltételek

 

Változó világunkban a pedagógus személyisége megkívánja a komplex, rugalmas látásmódot, így az új dolgok elfogadásához a bátor, a kezdeményező, kipróbáló, új iránt fogékonyszemélyiség megléte szükséges. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Óvodai csoportunkban naponta jelenik meg a csoda. Az óvodapedagógusok elméleti ismereteik birtokában, gyakorlati tapasztalatuk széles repertoárját felhasználva gyarapítják az óvodai nevelés módszertanát. Hisszük, hogy az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munkánk egész életre kiható, meghatározó, felelősségteljes pedagógiai vállalkozás. Valljuk, hogy az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. Személyisége, viselkedése, szakmaisága fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A gyermek szeretetszükségletét kielégíti, mellyel számára biztonságérzetet nyújt.

Az elmúlt években munkaerő gondok az intézményben, hogy csak egy óvodapedagógus van főállásban. Az óvodapedagógus felsőfokú óvodapedagógusi diplomával, szakvizsgával rendelkezik. Továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, mely szakmai munkánk eredményességét szolgálják. Az intézmény szlovák nemzetiségi neveléséhez szükséges képesítéssel egy óvodapedagógus rendelkezik, illetve a dajkák is beszélnek a kisebbség nyelvén.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

Az óvodapedagógusok munkáját segítő dajkák (2 fő, egy szakképzett), akik nem csak külső szemlélők, hanem belső tevékeny résztvevőjük a csoportban zajló eseményeknek. Az óvodai nevelés célját és feladatát csak magas színvonalú munka végzésével tudjuk ellátni. Ehhez fontosnak tartjuk, valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, összehangolt munkáját a befogadó szellemiségű óvoda, az inkluzív nevelés kialakítása érdekében. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a gyermeket elfogadó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör vegye körül.

 

 

2. Tárgyi feltételek

 

A helyi programunk megvalósításához szükséges tárgyi eszközöket pályázatok útján és szülők segítségével szereztük be. Kiemelt feladatunknak tekintjük óvodánk esztétikus környezetének megteremtését, ahol a gyermekek jó hangulatú, kiegyensúlyozott légkörben tölthetik el mindennapjaikat. A csoportszobánkban természetes anyagok használata dominál.

 

Feladatunk:

  • A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető, biztonságos elhelyezése.

  • A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékokhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakoztatását.

  • Megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak.

  • Lehetőség megteremtése a szülők fogadására.

 

2001-ben a meglévő tágas csoportszoba, gyermekmosdó, öltöző és nevelői szoba mellé még egy étkező-foglalkoztató, elkülönítő helyiség, melegítő konyha és dolgozói öltöző is kialakításra került. 2009-ben a világítás korszerűsítése, a nyílászárók cseréje és az épület hőszigetelése is megtörtént. A helyiségek villanyfűtéssel vannak ellátva, illetve cserépkályha is van áramszünet esetére.

 

Óvodánk tornateremmel nem rendelkezik, ezért az udvaron és a csoportban olyan mozgásfejlesztő eszközök vannak, amivel ezt a hiányt kompenzálni lehet. Az udvarunk teret ad a gyermekek nagy játék-, és mozgásigényének kielégítéséhez. Köves, füves, napos, árnyékos területén a mozgásfejlesztő eszközök változatos játéklehetőséget biztosítanak óvodásaink számára. Az óvoda mászókái természetes anyagokból készültek. Az óvoda udvarán veteményeskert is található, annak érdekében, hogy gyermekeink közelről is megismerkedhessenek a kerti munkálatokkal. 2013 tavaszán csatlakoztunk az Ovikert Programhoz, hogy a gyermekeknek megmutassuk a háztáji - kiskerti gazdálkodást és az egészséges életmódra nevelés jó példáját erősítsük az általunk megtermelt zöldségfélék felhasználásával.

 

KRESZ-pálya is található az udvaron, ami jó lehetőséget biztosít a közlekedési ismeretek gyakorlására, a mozgásigény kielégítésére. A biztonság érdekében szükség lenne a felület aszfaltozására, illetve a mászókák egy része alá ütéscsillapító gumitéglára (jelenleg homok az ütéscsillapító). Ezt pályázat útján szeretnénk megvalósítani.

 

A fektetők cseréjére nagy szükség volna, mivel állapotuk elhasználódott, a gyermekek komfortérzetét kevésbé szolgálják.

Fontos feladatunknak tekintjük a tárgyi eszközök állagmegőrzéséről való gondoskodást.

 

 

,, Nyitott ajtókkal” élünk, a szülők betekintést nyerhetnek gyermekük óvodai életébe. Ha idejük és igényük van rá, bejöhetnek, együtt játszhatnak gyermekeikkel, bekapcsolódhatnak a csoport aktuális tevékenységébe, vagy együtt kirándulhatnak (Szentmihály napi vásár, projekt záró nap, nyílt nap) .

 

3. Hetirend

 

A hetirend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportba. A hetirend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet az egész nap folyamán óvodapedagógus irányít. Figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Jusson idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodást segíti elő, hogy a heti rend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Szabadon dönthetünk abban a kérdésben, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán.

 

Óvodánkban heterogén gyermekcsoport működik. A gyermekekkel a tevékenykedtetések (egyéni-, mikro-csoportos formában) egész nap folyamán, folyamatosan történnek. A csoport egyéni arculatát a Kompetencia alapú nevelés és a projektmódszer alkalmazása határozza meg. Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés különböző szervezeti formákban valósul meg. A hetirend életkortól függően naponta biztosítja a tervezett és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó, szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Mozgásfejlesztő szabályjátékokat a mindennapos testnevelés keretein belül a gyermekek részképességeinek fejlesztésére törekedve szervezzük. A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk ki, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők.

 

A logopédus az óvodapedagógusokkal együttműködve heti 1 napon 2 órás munkaidőben végzi a gyermekek egyéni és differenciált fejlesztését.

 

 

4. Napirend

 

A napirend céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek életrendjét, időbeosztását. A napirend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenység szabad kibontakozását. A kialakításánál fontos szempont a folyamatosság és a rugalmasság. E két elv lehetőséget ad az elmélyült, szabad játékra, s hogy minden gyermek nyugodtan befejezhesse a megkezdett tevékenységet.

 

Napirendi javaslat: szeptember 01 – június 15-ig

 

A tevékenységek

Kezdete

Vége

Időtartama

Megnevezése

7.30 óra

9.30 óra

2 óra

Gyülekező, szabad játék, készségfejlesztés

9.30 óra

10.00 óra

30 perc

Tisztálkodás, terítés, tízórai

10.00 óra

11.45 óra

1 óra 45 perc

Szabad játék, mindennapos mozgás, kötött vagy kötetlen tevékenykedtetés, tanulás, kirándulás, séták, öltözködés, egyéb testápolási teendők, udvari játék

11.45 óra

15.00 óra

3 óra 15 perc

Előkészületek az ebédhez, terítés.

Testápolási teendők, étkezés.

Készülődés a pihenéshez, fogmosás, tisztálkodás.

Pihenés

15 óra

16 óra

1 óra

Ébredés, testápolási teendők, uzsonna.

Szabad játék hazamenetelig.

 

 

Napirend javaslat: június 16. – augusztus 31-ig

 

A nyári időszakban a főbb napirendi pontok betartásával lehetőséget biztosítunk a jól szervezett játékos tevékenykedtetésre.

 

A tevékenységek

Kezdete

Vége

Időtartama

Megnevezése

7.30 óra

9.30 óra

2 óra

Gyülekező, szabad játék

9.30 óra

10.00 óra

30 perc

Tisztálkodás, terítés, tízórai

10.00 óra

11.45 óra

1 óra 45 perc

Szabad játék, kötetlen tevékenykedtetés, kirándulások, séták, udvari játék

11.45 óra

15.00 óra

3 óra 15 perc

Előkészületek az ebédhez, terítés.

Testápolási teendők, étkezés.

Készülődés a pihenéshez, fogmosás, tisztálkodás.

Pihenés

15 óra

16 óra

1 óra

Ébredés, testápolási teendők, uzsonna.

Szabad játék hazamenetelig.

 

 

 

 

5. A nevelőmunka tervezése

 

Cél:

Tudatos, tervszerű, a gyermekek fejlettségének megfelelő nevelési terv készítése.

 

Formailag:

Többnyire a csoportnaplóban vagy a számítógépen keresztül. Az A4-es lapok egy lefűzhető naplóba kerülnek, így a jegyzőkönyvek, a jelenléti ívek, az események fotói vagy az elkészített ajándékok vagy azok fotói csatolhatóak.

 

Tartalmilag:

A kompetencia alapú pedagógiai programcsomag alkalmazása.

 

1. Helyzetelemzés:

  • a gyermekek adatai

  • tárgyi feltételek

  • személyi feltételek

 

2. Az óvodai élet keretei:

  • egészséges életmódra nevelés

  • napirend

  • hetirend

  • szokások, szabályok rendje

 

3. Egyéni és csoportos fejlesztés:

  • a csoport előélete

  • a csoport összetétele

  • a társas kapcsolatok alakulása, szociometriai felmérés (időpont, játék leírása, értékelése, célja, feladata)

  • a csoportfejlesztés feladatai, terve, egyéni differenciált fejlesztés meghatározása a mindenkori mérések alapján

 

 

4. A közösségi élet tevékenységformái:

  • a játék

  • játékba ágyazott tanulási tevékenység

  • tevékenységben megvalósuló tanulás

  • munka jellegű tevékenységek

  • speciális ellátást igénylő gyermekek

  • a csoport beiskolázási terve

 

5. Szervezési feladatok:

  • jeles napok

  • hagyományok

 

6. Féléves értékelés

7. Év végi értékelés

8. A vezető ellenőrzési bejegyzései

9. Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek

10. Évzáró műsorok, ünnepségek forgatókönyvei

 

 

IV. Az óvodai élet tevékenységi formái

 

4.1. Játék

,, A gyermek a játékban a valóságot tükrözi

miközben átalakítja azt…”

/ Rubinstein/

A játék a mi óvodai életünkben a gyermekek legfontosabb tevékenysége, hiszen a játék a kisgyermek pszichikus szükséglete. Kiemelt jelentőségű, hisz a gyermek saját belső világából és a külvilágból származó tagolatlan benyomásait a játékban tagolja, rendezi. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. A társas kapcsolatok alakulásának, a társas szükségletek kielégítésének is legfontosabb formája. Az autonóm játszás a gyerekek globális érési, tanulási aktivitása, egyéni lehetősége.


A játékhoz szükséges feltételek:

A nyugodt, derűs játékhoz szükséges feltételeket folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára:

  • hely

  • idő

  • eszköz

  • tapasztalatszerzés, élmények.

A csoportban vannak kialakított állandó játékhelyek, amelyek a gyermeki igénytől függően mobilizálhatóak. A játéktémák megválasztásánál, kialakításánál nagymértékben és rugalmasan a projekteknek megfelelően a gyermeki ötletekre alapozunk. A játék színtere nem szűkül le a csoportszobára, igyekszünk minél több lehetőséget megragadni az udvaron való tartózkodásra, a szabad levegőn történő tevékenykedtetésre.

 

Célunk:

  • A szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.

  • A játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet.

 

Feladataink:

  • Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét.

  • A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása.

  • A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl.: társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok).

  • Mintaértékű kommunikáció.

  • A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális-interkulturális szemlélettel.

  • A szabad játék elsődlegességének biztosítása intervenciós gyakorlattal, ezen belül szoros együttműködés a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal és a szülőkkel.

  • A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire.

  • Az SNI, HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem a beilleszkedés támogatása a játékba, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés.

  • Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése.

  • Boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.

  • Nemi identitás fejlődésének elősegítése.

  • A tradicionális nemi szerepektől való eltérés, az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége).

 

A játék személyiségfejlesztő hatása:

A gyermekek legalapvetőbb tevékenységi formája, ezáltal teljes személyiségük fejlődik. Gazdagodik:

  • értelmi képességeik,

  • szociállabilitásuk

  • verbalitásuk

  • színesedik akarati életük,

  • fejlődik önuralmuk, önbizalmuk, önkifejezésük, ítéletalkotásuk, képzeletük, fantáziájuk, kézügyességük, mozgásuk.

  • fejlődik kommunikációs készségük

 

Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb játékos tanulást jelentik, és tervszerűen előkészítettek és felajánlottak.

 

 

4.2. Játékba ágyazott tanulási tevékenységek

 

4.2.1. Külső világ tevékeny megismerése

 

,,Aki szereti a szépet, az életet szereti. Aki gyermekkorban

megtanul látni, az sok, sok év múlva ha rosszkedvűen,

vagy bánattal sújtottan jár az úton, meglátja a zöld fűben

a sárga kankalin ragyogását, vagy a fecske röptének

eleganciáját s máris szebbnek látja a világot…”

/Herman Alice/

 

A környezeti nevelés fontosságát, személyiségformáló szokásalakító szerepét tekintjük óvodai nevelésünk vezérfonalának. Erre fűzzük az óvodánkban megvalósuló tevékenységeket: játék, mese-vers, ének-zene-énekes játék, rajzolás-mintázás-kézimunka, mozgás. Így lesz komplex, egész az óvodai nevelés, így alapozzuk meg az óvodába járó gyermekek környezeti tapasztalatait. A környezeti nevelés színterét nehéz szétválasztani a többi nevelési területtől, szinte körbe fogja azokat, ezért az évszakok témakörét vettük alapul, így tervezzük, szervezzük óvodai életünket. A négy évszak ritmikussága, változásaira, a hónapok aktuális eseményeire építünk. Feladatainkat a gyermekek spontán érdeklődésére alapozva, illetve korosztálynak megfelelően a gyermekekkel együtt tervezzük meg. A gyűjtő munkába a szülőket is aktívan bevonjuk. Tervezésünk során a környezeti nevelés szorosan összekapcsolódik a matematikai ismeretszerzéssel, hiszen nagyon sok matematikai jellegű tapasztalatokat szereznek a gyermekek, és ezeket a többi tevékenységekben is alkalmazzák. Ezáltal alakul az ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiség szemléletük.

 

Komplex foglalkozásaink magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Ezek a tervezett kezdeményezések, spontán ismeretszerzések, a nap bármely szakában megvalósíthatóak. Lehetőséget adunk a gyermekek önálló véleményalkotására, döntési képességeik fejlődésére, a környezet alakításában.

 

Célunk:

  • A gyermek szűkebb környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése a gyermek aktív tevékenysége által.

  • Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb sajátosságainak megtapasztaltatása.

  • A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása

  • Szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása.

  • Olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulásához.

  • Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.).

 

Feladataink:

  • A jeles napokhoz, hagyományainkhoz kapcsolódó tevékenységekkel érzelmeiket gazdagítjuk.

  • A közvetlen környezetünkben szerzett ismereteket, élményeket kiegészítjük a tapasztalatszerzés komplex lehetőségeivel.

  • A külső világ megismerésénél arra törekszünk, hogy a helyszíneket változatosan válasszuk ki.

  • Fontosnak tartjuk a több érzékszervet igénybe vevő megtapasztalást, és a sokoldalú cselekedtetést.

  • Tevékenységek, élmények sorozatával ismertetjük meg őket, nagyvilágunkkal”

  • Megfelelő mondókák gyermekdalok, népdalok, mesék, történetek, segítségével gyermekeink érzelmeire hatunk.

  • Fejlesszük gyermekeink megértését tapasztalását, konstruálását, megfigyelőképességét

  • Képessé válnak elemi problémák felismerésére, megoldására.

  • Felébresztjük a gyermekekben a felfedezés a tudás örömét, a különbözőség elfogadásának készségét. .

  • Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságára építve

változatos tevékenységeket biztosítunk.

  • A szülőföld, hazai táj, népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgy kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása.

  • Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével.

 

Környezetvédelem

 

,, Nemcsak tudnunk kell, hanem a tudást alkalmazni is.

Nemcsak akarnunk kell, hanem cselekednünk is”

/Goethe/

 

A gyermekek érzelmi kötődésén keresztül jutnak el környezetük megbecsüléséhez, védelméhez. A sokrétű tevékenységek során megtapasztalják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenységek lehetnek: madáretető készítése, kertészkedés, udvar, gondozás szemétgyűjtés.

 

Az óvodapedagógus az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, az óvó- védő tevékenység eredményeként emocionális alapokon eljutnak annak belátásához, hogy az élőlényeket-, természetet védeni, óvni kell! A különböző séták, kirándulások tevékenységek a megfelelő szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítását is szolgálják, amely belsővé válása a természetben való kulturált viselkedést eredményez, személyiségüket gazdagítva, a természetszeretet szükségletként jelentkezik. Az érdeklődési kedv felkeltése mind a három korcsoportban a természeti jelenségek iránt érzelmi megalapozottságú, amely kellő alapja lehet a természet- és környezetbarát életmódnak.

 

A táj szeretete a környezetvédelem fontos része az óvodáskorban megkezdett környezeti nevelésnek. Az élő természettel való találkozás élményét lenyűgöző hatását semmi nem pótolhatja. Az óvoda, az óvoda udvara, a község műemlékeinek, nevezetes házainak megismertetésén keresztül vezet az út a haza felismeréséig. Sokat kell sétálni az óvoda környékén, felfedezéseket tenni közeli és távoli helyeken. Az élő természettel való közvetlen találkozás élményét semmi sem pótolhatja. Minden évszak új és újabb szépséget nyújt a gyerekeknek. Ebben az életkorban csak tevékeny tapasztalatszerzéssel alakíthatjuk ki a gyermekekben azt az érzelmi vonzódást a természet iránt és azokat a helyes szokásokat, amelyek meghatározóak lesznek majd felnőtt korban.

Célunk:

  • Olyan érzelmi megalapozottságú érdeklődési kedv felkeltése mind a három korcsoportban a természeti jelenségek iránt, amely kellő alapja lehet a természet és a környezetbarát életmódnak.

 

Hagyományaink és jeles napjaink

 

A hagyományok tudatos ápolása fokozza múltunk értékeihez az érzelmi kötődést és a valahova tartozás érzését erősíti. Az évről évre visszatérő jeles napok ünnepnapokká válnak a csoport életében, a közös élmények a gyermekek szociális kapcsolatrendszerét mélyítik. A munkánk folyamatos tevékenység legyen. A jövőt építeni a múlt ápolásával lehet. A jeles napok, hagyományok beépítése a nevelésbe három fontos nevelési terület: érzelmi, erkölcsi, esztétikai nevelés megvalósulását is segíti.

Jeles napjaink:

  • Takarítási világnap: szeptember 23.

Az óvoda udvarában takarítunk, ellátogatunk a közeli játszótérre, szelektíven hulladékot gyűjtünk.

  • Állatok világnapja: október 04.

Kiemeljük az ember felelősségét, felkeressük az állatok élőhelyét. Állatkerti kirándulás szervezése.

  • Madárkarácsony: december 19.

Madárkalács készítése, elhelyezése a kiválasztott fára, madáretetők kihelyezése, feltöltése.

  • Víz világnapja: március 22.

Kirándulást szervezünk, megfigyeljük a madarakat, és a vízpart élővilágát. A víz fontosságának tudatosítása: Élhetünk-e víz nélkül?, Takarékoskodj a vízzel!

  • Föld napja: április 22.

Szép környezet kialakítása, virágpalántákat, bokrokat, facsemetéket ültetünk.

  • Madarak és fák napja: május 10.

A fa, mint az élet szimbóluma, ellátogatunk a közeli erdőnkbe.

  • Környezetvédelmi világnap: június 05.

Tudatosítjuk, hogy védenünk kell az élő és élettelen világot a táj és az épített környezet állapotát.

Ünnepek, hagyományok, rendezvények:

A népi hagyományainkat aktuális, komplex módon jelenítjük meg a mindennapi tevékenységekben. Természetes és sokrétű módon alkalmazzuk óvodai életünkben a népköltészeti értékeinket és népmese hagyományainkat.

 

Szokások, hagyományok, rendezvények

Jelképek, programok

Mihály napi vásár, szüret

Őszi játszónap, vásár, must készítése

Adventi készülődés

Adventi koszorú, naptár készítése

Mikulás ünnepség

Ajándékok készítése, dalok, versek, Mikulás műsor

Luca nap

Búzaültetés, kalendárium készítése

Karácsonyi készülődés

Fenyőfa díszítése, ajándékok készítése, dalok, versek, Betlehem, pásztorjáték

Farsangi alakoskodás

Jelmezes felvonulás, télűzése, kiszebáb készítése

Nyílt napok szervezése a leendő óvodásainknak

Betekintés az óvoda csoportok életébe,játszóház

Március 15.

Zászlók, kokárdák készítése, elhelyezése az emlékműnél

Húsvét

Tojásfesték, sütés, locsolkodás

Anyák napja

Ajándékok készítése, édesanyák köszöntése

Erdei óvoda

2-3 nap az óvodában

Gyermeknap

Játékos programok, vetélkedők, fagylaltozás

Gála

Iskolai rendezvényen óvodások műsora, mesedramatizálás

Évzáró – Ballagás

Nagycsoportosok búcsúja, dalok, versek

Szlovák nemzetiségi nap

Kézműves foglalkozások

 

A csoportban megünnepeljük a gyermekek születés-, és névnapjukat. Részt veszünk a Városi mesemondó versenyeken. Figyelemmel kísérjük az óvodáknak kiírt pályázatokat is.

 

 

 

4.2.2. Matematikai ismeretszerzés

 

,, A természet a matematika nyelvén szól hozzánk”

/Gallilei/

 

A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízis-szintézis, konkretizálás, elvonatkoztatás, gondolkodási műveletek alkalmazásának gyakorlati lehetősége. A gyermekkel a környező világot, a természet törvényszerűségeit és összefüggéseit ismertetjük meg. Megalapozzuk a logikus gondolkodást. Megismertetjük a gyermekeinket a mennyiségi viszonyokkal, a színekkel, a halmazokkal, tő-, és sorszámnevekkel, egyszerű labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, variációs lehetőségekkel, egyszerűbb és bonyolultabb társas játékokkal, a tükörkép fogalmával, a relációkkal, az irányokkal, a névutókkal, a kiterjedésekkel, a tér-, és síkmértani formákkal és egyéb gyűjtőfogalmakkal. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra. Tudatosan figyelünk arra, hogy a gyermekek találjanak megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg.

 

 

4.2.3. Mozgás

 

,, Ha a gyermek kiegyensúlyozott

egyéniségét akarjuk fejleszteni,

akkor hagyni kell, hogy saját eszközeivel

fejezze ki magát- mozgással,

dallammal, játékkal”

/ Carl Orff/

 

A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermek egészséges testi, és mozgásfejlesztése során gazdagítjuk a szókincsüket, az elvont gondolkodást. A keresztcsatornák fejlődését segítjük a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel az énképet alakítjuk. Rendszeres mozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékkal, és feladatokkal biztosítjuk a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását. Ez az eszköze a pszichomotoros képességek és készségek kialakításának, formálásának és fejlesztésének is. A finommotorika fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk – lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakítása. Ez a szakasz a mozgáskoordináció fejlődésének legintenzívebb szakasza is.

 

A mozgás fejlesztésének területei:

- Szabad játék keretében végzett mozgásos játékok:

A célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Fontos, hogy felkeltsük, fenntartsuk a gyermekek mozgáskedvét, megszerettessük a mozgást. Lényeges a motiváció, a körülmények megteremtése, szabályok kialakítása, a pozitív megerősítés. Időjárástól függően a lehető legtöbb időt töltjük a szabadban. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál szem előtt tartjuk a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődésér kívánjuk segíteni. A csúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz, szükséges eszközöket biztosítjuk. A 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztése. A koordináció fejlesztését szolgálják a célba dobó játékok, teke, ugróiskola és a barkácsoló tevékenység is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban a hinta, a füles labda és a lépegető gumikerék.

Az 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Az ábrázolási technikák gyakorlása során (tépés, vágás, varrás, ragasztás, gyöngyfűzés) vagy a legózás alkalmával lehetőség nyílik a spontán fejlesztésre.

 

- Kötelező testnevelés foglalkozás:

Heti egy alkalommal szervezzük az iskola tornatermében, jó idő esetén az udvaron, télen, lehetőség szerint a sípályán. A testnevelés során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testi deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna).

 

- Mindennapos mozgásos tevékenység:

A napirend fontos része, mely a gyermekek fejlettségétől függően 5-10 percig tart. Megalapozzuk azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontban a mozgásos játékok állnak, melyek aktív pihenést jelentenek a gyermekeknek. Törekszünk arra, hogy minél többet tartózkodjanak a szabad levegőn, ahol a legjobban ki lehet használni a mozgásos játékok kooperatív, fejlesztő hatásait.

 

4.2.4. Ének, zene, énekes játék

 

,, Vannak a léleknek régiói, melyekbe

csak a zene világíthat be”

/ Gisela Peters/

Az óvodai, zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekkel az éneklést, az énekes játékokat, és a szép, tiszta énekléshez szoktatja őket. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának kialakításában. A ének-zene komplexen kapcsolódik a külső világ tevékeny megismeréséhez is. A zenei nevelés a mesékkel, versekkel és az anyanyelvi neveléssel van a legszorosabb kapcsolatban. A mondókák, dalok szövegének hanglejtését, ritmusát pontosan követik a gyermekdalok. Az új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak pontos megértését segítik. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet jelentenek a gyermekeknek, közben fejlődik esztétikai fogékonyságuk, zenei ízlésük, magatartási kultúrájuk és mindennapi tevékenységüknek részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.

Kiscsoportban a legfontosabb feladatunk a gyermekek figyelmének felkeltése, megfelelő hangmagasságú, tiszta énekléssel az egyenletes lüktetés megéreztetése (éneklés egy-két gyermekkel, ölbeli játékok, mondókák, kis hangterjedelmű gyermekdalok).

Középső csoportban feladatunk a körbejárás elsajátítása, bábbal egyéni éneklésre serkentés, játékos közös éneklés, egyenletes lüktetés megéreztetése járással, akusztikus inger és mozgás összekapcsolása.

Nagycsoportban feladatunk, hogy a csoport tisztán énekeljen, az óvónő indítása után egyedül is, merjenek önállóan dalt választani és egyedül énekelni, esztétikus kör alakítása és megtartása, nagy térben mozgó komplikáltabb mozgásformák elsajátítása, nagyobb hangterjedelmű dalok, népdalok, énekes játékok megtanítása.

 

 

 

4.2.5. Mese, vers

 

,, Az irodalom beszélni és cselekedni tanít bennünket.

Beszélni, pontosan olyan értelemben,

mint az édesanyánk.

Csak még türelmesebben és fáradhatatlanabbul.”

/ Illyés Gyula/

A verselés és mesélés élmény a kisgyermek számára. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmény feldolgozásában. A mesék gerincét a népmesék adják, de az igényes modern, kortárs és klasszikus mesék is helyet kapnak az anyaggyűjtésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a mesét többször meghallgatva különböző módszerekkel, eszközökkel dolgozzuk fel, mert ez erősíti a gyermekekben a pozitív személyiségfejlesztő hatását.

Kiscsoportban rövid, egyszerű állatos meséket, rövid verseket, verses meséket, láncmeséket, mondókákat ismertetünk meg a gyermekekkel.

Középső csoportban hosszabb verseket, meséket tanulunk, önálló versmondásra ösztönözzük a gyermekeket, próbálkozunk a dramatizálással, bábozással.

Nagycsoportban több versszakos verseket, verse meséket, tündérmeséket, tréfás meséket ismertetünk meg. Hosszabb történeteket memorizálunk, dramatizálunk, egyéni mesemondásra ösztönözzük a gyermekeket. Kitalált mesék vagy saját történetek elmondására adunk lehetőséget.

A kisgyermek életkori sajátosságaiból adódóan versgyűjteményeinkben a rövid, tömör, színekkel teli verseket szedjük csokorba. A játékos mozgással összekapcsolt mondókázás, verselés átszövi a gyermekek mindennapjait. Fontosnak tartjuk, hogy a családban is meséljenek, mondókázzanak, verseljenek a gyermekeknek. A dramatizálás, bábozás formálja a gyermekek alkotó fantáziáját. Aktív és passzív szókincsüket folyamatosan alakítjuk és gazdagítjuk.

Mesemondó versenyeken szerepelnek az óvodásaink.


4.2.6. Rajzolás, mintázás, kézi munka

 

,,A műalkotás nem más, mint egy anyag, amelyet

úgy formáltak meg, hogy képes legyen behatolni az

emberek élményvilágába, s képessé tenni őket arra,

hogy környezetüket és önmagukat mélyebben érezzék,

és pontosabban értsék”

/John Dewey/

Ez a terület összetett, magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, a konstruálást, a képalakítást, a kézimunkát, a műalkotásokkal való ismerkedést, és a környezet alakítást. A gyermek a mindennapjai során sokrétű tapasztalatokat szerez a környező világról. Ezt szinte törvényszerűen újraalkotja, ábrázolja. Az ábrázoló tevékenységeiben vizuális ismereteiről- vizuális visszajelzést kap. Ugyanakkor tapasztalja, hogy az eredmény nem elégíti ki saját elvárásait. Ez újabb megfigyelésre, alkotásra ösztönzi. Így indul el egy ÖNFEJLESZTŐ folyamat, amely minden felnőtt elvárásánál erősebb, hiszen belső motiváció ösztönzi, az önmagához mért fejlődés pedig örömmel tölti el. Feladata újabb és újabb technikák megismertetése, a nagy és finommotorikus mozgás fejlesztése, az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk kialakítása.

Olyan élményeket biztosítunk, amelyek segítik önkifejezési vágyaikat, alkotó kedvüket. Felfedeztetjük a gyermekekkel környezetük szépségeit. Spontán alkotókedvükre építünk. A csoportszobában az eszközök elérhetőek a gyermekek számára, a nap bármely szakában rajzolhatnak, mintázhatnak, kézimunkázhatnak és barkácsolhatnak. Szövünk rongyból, formázunk agyagból. Az elkészült műveket kiállítjuk az öltözőben elhelyezett faliújságon.

Az óvodásoknak kiírt rajzpályázatokra a vállalkozó szellemű gyermekek munkáit rendszeresen elküldjük.





V. Munka jellegű tevékenységek

 

,, A munkára nevelés az óvodai élt egészében érvényesülő

folyamat, amely áthatja a gyermek

mindennapi tevékenységének egészét”

 

A gyermek munka jellegű tevékenysége – önként – azaz örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek szabályok kialakulásához vezet.

Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, ezzel biztosítjuk a munka állandóságát és folytonosságát. Fontos, hogy a gyermekek a munka jellegű tevékenységeket, önként, örömmel végezzék. A tevékenységekhez kapcsolódó, spontán beszédszituációkban megjelennek a különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, köszönés, dicséret verbális kifejezései), a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak.

 

Önkiszolgáló munka:

Az önkiszolgáló munka a gyermekek természetes, mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, valamint környezetünk rendjének megőrzését és helyreállítását jelenti. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés munkát jelent a gyermek számára, az önkiszolgálás során képességek, kialakult szokások adják az alapját a naposi és projekt munkának.

 

Naposi munka:

A naposi munka közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez. A naposok feladatai lehetnek: asztal terítése, az étkezéshez szükséges eszközök szétosztása.

 

Alkalomszerű munka:

Lehetnek: teremrendezés, segítségnyújtás a felnőtteknek, megbízatások teljesítése, ajándékkészítés, segítségnyújtás kisebbeknek.

 

Felelősi munkák:

Öltözőfelelős, mosdófelelős. Feladatuk az öltöző, mosdó rendjének ellenőrzése. Illetve a gyermekek figyelmeztetése, ha hiányosságokat vesznek észre. Naponta választott tevékenység, fontos, hogy mindenki részt vegyen benne.

Kerti munka:

A kerti munka a gyermekeknek olyan közösségi jellegű tevékenysége, amely közben átélik munkájuk természetre gyakorolt hatását, megfigyelhetik azokat a változásokat és eredményeket, amelyek munkájuk során létrejönnek. A gyermekek alkalomhoz és évszakokhoz kapcsolódóan végeznek kerti munkát. Ez is segíti a természet szeretetére, megóvására nevelést.

 

Évszakokhoz kapcsolódó munkák:

A környezeti témakörünkhöz kapcsolódóan kérjük őket különböző gyűjtő munkára:

- száraz gallyak gyűjtése, falevélseprés,

- csíráztatás, rügyeztetés,

- növények ültetése, gondozása, locsolása, stb.

 

Növény- és állatgondozás:

Csoportszobánkban található cserepes virágok, az akvárium gondozásához a gyermekek is segítséget tudnak nyújtani pl.: halak etetése, virágok locsolása.

 

Feltételek megteremtése:

  • életkorhoz mért munkalehetőség biztosítása,

  • nyugodt kiegyensúlyozott légkör megteremtése,

  • megfelelő munkaeszközök biztosítása a munkafolyamat zökkenőmentes lefolyása érdekében,

  • minden olyan munka elvégzése, melyhez kedvük van és az nem veszélyezteti testi épségüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

 

Óvodánk koncepciójából fakad, hogy programunk gyakorlatában a tanulás tevékenységekben valósul meg. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus az egyes gyerek tanulási képességeinek alakulását követi és segíti. Az óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságaiból következik, hogy a gyermek cselekvésein, érzékszervi, mozgásos, tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki tevékenység motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy. Környezetében lévő ingerek aktivitásra késztetik, kiváltják a hatékony viselkedés igényét. Közben ismereteket szerez, készségei, szokásai gyarapodnak, tanul. Ebben az önkéntelen tanulási helyzetben az óvodás gyermek ismeretei bővíthetők. A gyermek a folyamatban többször átéli, tanulja, mikor, miként figyeljen a környező világra és belső jeleire. Érzékenységgel, érdeklődéssel fordul az őt körülvevő környezeti ingerek, hatások felé, tevékeny aktivitását a felnőtt megerősítő elfogadó viselkedése befolyásolja, ismétlésre készteti. Ebben az életkori szakaszban, a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez ez az érzelmi fogékonyság szolgál alapul. A gyermeki tanulás az óvodai élet komplex tevékenységrendszerébe jön létre. Programunk a tevékenységformákat a környezeti nevelésből, a természetvédelemből, a családokkal való együttműködésből fakadó tevékenységekkel gazdagítja. Nekünk, mint pedagógusoknak feladatunk és kötelességünk, hogy a gyerekek életkorának megfelelően alakítsuk a tanulási környezetet.

 

Céljaink:

  • Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése.

  • Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül.

Feladataink:

  • A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával.

  • Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása.

  • Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva.

  • A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása.

  • Kompetenciák fejlesztése pl.: a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.

  • Elfogadó, megerősítő légkört teremtünk, mely az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán.

  • Személyre szabott, pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönözzük a gyermekeket.

  • A motivációra tudatosan építünk, sikerélményeket biztosítunk.

  • A környezeti nevelés a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használjuk a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

  • A vegyes életkorú csoportok által nyújtott tanulás lehetőségeit célszerűen szervezzük, a kezdeményezett tevékenységeket szükség szerint kezdeményezzük.

  • A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatjuk a gyermeki tanulás sajátosságait.

  • Programunk tevékenységrendszerében a tanulás a gyermeki tevékenység velejárója.

  • ,, Valamit megtanulás” a gyermek részére spontán folyamat. ,, a valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos célszerű tevékenység, tanulási képességek megalapozása.

  • A gyermek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete, cselekvés közben érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, mely által fejlesztjük értelmét, intelligenciáját.

  • A sajátos és differenciált fejlesztő hatást az egyes tevékenységformáknál követhetjük nyomon.

  • Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével.

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. A szlovák kisebbségi nevelést megalapozó komplex foglalkozások

 

A szlovák kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata:

 

  1. A szlovák kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

  2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy

  • biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

  • ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;

  • készítse fel a gyerekeket a kisebbségi nyelv / szlovák / iskolai tanulására;

  • segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

  1. Óvodánkban törekszünk arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

  2. A kisebbségi kultúrkincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

 

A szlovák óvodai nevelés tartalma:

  • Az óvodai környezet, az otthon, a család, testrészek, egészségünk, közlekedés, házi- és vadállataink, növényeink, gyümölcseink, az évszakok jellemzői és ünnepeinkhez (Mikulás, Karácsony, Húsvét) tartozó szókészlet, vers- és dalanyag.

  • Szlovák és európai, egyszerű szerkezetű népmesék megismertetése, dramatizálása.

  • Népi gyermekjátékok és gyermekdalok elsajátíttatása.

  • Egyszerű a tartalomhoz kapcsolódó versek megismertetése.

 

Szlovák kisebbségi óvodai nevelés megszervezése:

 

  1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart.

  2. A kisebbségi óvodai nevelésben résztvevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

  3. Kisebbségi óvodai nevelést folytat óvodánk, ahol törekszünk a kisebbség nyelvén is szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekszünk arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

  4. A kisebbségi óvoda nevelőmunkáját kiegészíti a családdal (szülőkkel, nagyszülőkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

  5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítő eszközökkel is rendelkeznie kell, melyet az eszközök beszerzésénél is szem előtt tartunk.

  6. Odafigyelünk arra, hogy az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

 

Szlovák kisebbségi óvodai nevelés formája óvodánkban:

 

Óvodánk szlovák kisebbségi nevelést folytató óvoda.

A kisebbségi nevelést folytató óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg.

 

Az óvodapedagógus feladatai a szlovák nyelvi nevelés fejlesztésében:

 

- Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése.

- A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.

- Lehetőséget teremteni minden gyermeknek fejlettsége szerint a szlovák beszéd gyakorlására.

- Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.

- A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.

- A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

- Beszédmegértés fejlesztése.

- Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.

- A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolás.

- A kiejtési hibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként:

  1. a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;

  2. életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen szlovák szókinccsel:

- köszönési formák használata (érkezéskor és távozáskor)

- évszakok megnevezése

- alapszínek ismerete

- az óvoda dolgozóinak megnevezése

- a család tagjainak neve

- 3-4 virág, 4-5 gyümölcs megnevezése

- 5-6 közlekedési eszköz ismerete

- 5-8 állat megnevezése

- fő testrészek ismerete

- a lakás 5-6 berendezési tárgyának neve

  1. tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

  2. ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat (4-5), meséket (2-3), verseket (4-5), mondókákat (5-6), és játékokat (5-6);

  3. ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését (tájház, Nemzetiségi nap).

 

Menšinová jazyková výchová:

Ciel’ výchovy, úloha výchovy:

  1. Menšinová jazyková výchova, primeraná vekovým osobitostiam a osobnej vyspelosti detí, slúži k induviduálnému spoznaniu jazyka menšín, jeho osvojeniu a rozvoju.

  2. Ciel’om menšinovej jazykovej výchovy v materských školách je zabezpečit’ det’om postredie materinského jazyka a pripravit’ diet’a na osvojenie si menšinového jazyka v školách.

  3. Úlohy pedagóga materskej školy

-Závisle od jazykovej znalosti detí, vytvorenie čo najúčinnejšej komunikácie v jazyku menšiny.

-Na zaklade napodobňovaní, vytvorenie sistematicky sa opakujucich komunikačných situácií pri rôznych činnostiach.

  1. Z hodnôt kultúry menšiny, a to literatúry, hudby a l’udových hier, zorganizovat’ vedomé osvojovánie si jazyka.

 

Obsah slovnej zásoby menšinového jazyka:

Pozdravy a zdvorilostné formuly, Meno, Moja značka, Naša materska škola, Zariadenie triedy, Miesnosti materskej školy, Rodina, L’udské telo, v umyvárni, Pri jedle, Doprava, Zvierata, Obdobie, Ovocie, Zeleniny, Plody, Kvety, Farby, Jeseň, Zima, Jar, Leto,

Hudobná vychová:

Pesničky, Hry Riekanky

Literárna vychova:

Basničky, Riekanky, Vičítánky,Rozpravky,

 

Menšinová jazyková výchová v triede:

-V materskej škole zabezpečme pokojné, láskyplné ovzdušie, aby si deti od vkročenia do materskej školy vytvorili pozitívnyvzt’ah k menšinovému jazyku.

-Výchovnú činnost’ počas celej prevadzky materskej školy vykonávajú učitel’ky materskej školy. Svojou osobou poskytujú vzor vo výchove.

-Pre vychovávatel’ky je nevyhnutné ovládanie menšinového jazyka (nárečia) a jeho aktívne použivánie.

pozitívnym príkladom služia dospelí, ak medzi sebou komunikujú v jazyku menšiny.

-Materská škola obezretne zorganizuje formy spolupráce, ktoré sú povolané sprospredkovat’ prúdenie informácií, formovánie náhl’adov, odborné oboznamovanie pracovnej náplnée škôlky, ako aj charakteristicky osobného vývoja detí.

-Úlohy, že do každodenného života materskej školy zabudujme jazykovo-kultúrne tradície a zvyky svojho spoločenstva.

 

-Estetické zážitky vplývajú, tvoria a formujú detský estetický úsodok.

-Náša materska škola je :národnostnú jazykovú výchovu.

-Výber metód ovplyvňujú vekové osobitosti detí, ich telesný a duševný stav, zaujem a zvedavost’. Náš postup preto kombinujeme vždy zodpovedajúco danej situácii

 

Očakávaný výsledok vývoja na konci predškolského veku:

Materská škola, spolu s rodinou, navzájom sa dopl’ňajúc, slúži vývoju deti.

-V diet’ati sa vytvorípozitívny vzt’ah k menšinovej kultúre a jaziku.

- Primerane veku a osobnýmchopnostiam disponuje takou slovnou zásobou, ktorá mu umožňuje sprostredkovat’ získané vedomosti v menšinovom jazyku:

Pozdravy a zdvorilostné formuly

Meno, Moja značka

Naša materska škola,Zariadenie triedy

Rodina

L’udské telo, v umyvárni

Farby(4-5)

Obdobie (Jeseň, Zima, Jar, Leto)

Doprava(5-6)

Zvierata(5-8)

ovocie(4-5)

zeleniny(4-5)

kvety (3-4)

Hudobná vychová:

pesničky(4-5),hry(5-6) riekanky(5-6)

Literárna vychova :

basničky(5-6),riekanky(5-6),vičítánky(2-3),rozpravky(2-3),

 

-Vie sa orientovat’ v komunikačnejsituácii.

 

 

 

 

 

 

 

VIII. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

 

Az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki, és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

 

Célunk:

Az óvodáskor végére szeretnénk eljuttatni a gyermekeket arra a fejlettségi szintre, amely biztosítja a sikeres iskolai beilleszkedést.

 

A testi (biológiai, szomatikus) érettség:

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit, kielégítését szándékosan irányítani képes.

 

Lelki (pszichés) működések érettsége:

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

  • az önkéntelen bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

  • megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvétele,

  • a cselekvő-, szemléletes- és képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

  • érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzéseit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán-, mássalhangzókat azzal, hogy fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

  • elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, szülei nevét, óvodáját, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.

  • Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szabályok, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi, mennyiségi ismereti vannak.

 

Érzelmi (szociális) érettség:

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyerektársival.

  • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

  • feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint.

A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időben egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik.

 

 

A sajátos nevelési igényű gyermekek jogai:

A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, melyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének meghosszabbításáról a szakértői bizottság és a rehabilitációs bizottság dönt.

 

A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége:

A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa.

 

A jövő nemzedékét mi neveljük a „különbözőség” elfogadására.

 

 

IX. Gyermekvédelem

 

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki jogok tiszteletben tartása, védelme, erősítése, érvényre juttatása.

 

A gyermeknek joga van:

  • A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi, lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

  • A gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, képességeit figyelembe véve.

  • A gyermeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák, óvodai életrendjét – pihenőidő, mozgás, étkezés – életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

  • A gyermeknek joga, hogy az intézményben egyházi jogi személy által hit- és erkölcsoktatásban részt venni.

  • A gyermeknek joga, hogy a személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánéletéhez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, ez a joggyakorlás azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében.

  • A gyermeknek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért. (szülő képviseli)

  • A gyermek joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

 

A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától csak a saját érdekében, törvényes, meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

A gyermeki jogok védelme, a gyermeki jogok védelmére köteles minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, a gyermek ügyeinek intézésével foglalkozik.

 

Szülői jogok és kötelességek:

A szülő joga, hogy:

  • megismerje az óvoda Pedagógiai Programját, Házirendjét és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

  • gyermeke neveléséhez igénybe vegye a Pedagógiai Szakszolgálat intézményeit,

  • az intézményvezető és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglakozásokon,

  • kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék létrehozását, s abban tevékenyen közreműködhet,

  • írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon az óvodaszéktől,

  • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

  • személyen vagy képviselő útján – jogszabályban meghatározottak – szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

  • az oktatási jogok biztosához forduljon.

 

A szülő kötelessége, hogy:

  • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését,

  • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást megadja,

  • három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésében való részvételét, továbbá öt éves kortól a tankötelezettségének teljesítését,

  • megjelenjen gyermekével a nevelési tanácsadáson, biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglakozásokon való részvételét, amennyiben a szülő nem tesz eleget a kötelezettségének a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására,

  • tiszteletben tartsa az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. Az óvodapedagógusok, valamint az ő munkájukat segítő alkalmazottak a nevelőmunka és egyéb összefüggő tevékenységek során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.

  • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járásához – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – anyagi támogatást kapjon.

 

Feladatunk:

  • a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és családok segítése,

  • a gyermekek fejlődését korlátozó ártalmak kiszűrése, külső speciális szakemberek bevonásával (logopédus, Pedagógiai Szakszolgálat),

  • külső segítőkkel, gyermekvédelmi szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartás, együttműködés.

 

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

Aktív közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, és megelőzésében. Sajátos nevelést igénylő gyerekekkel való kiemelt foglalkozás. Az egyenlő hozzáférés biztosításával az esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Az óvodapedagógus figyeljen fel a családokban jelentkező gondokra, problémákra, a gyermekek életében történt változásokra, magatartási változásokra. Keresse az okokat, lehetőségeihez képest próbáljon segíteni. A problémákat jelezze az óvoda vezetőjének, gyermekvédelmi felelősnek. Közösen próbáljanak megoldást találni. A csoportjában lévő veszélyeztetett, hátrányos helyzetben lévő, sajátos nevelést igénylő gyermekeknél alkalmazza az egyéni bánásmódot, segítse, fejlessze őket legjobb tudása szerint. A feltáró munka után a felzárkóztatást, a tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési nyomon követésén feljegyzést készít.), a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését. Szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéseken adjon életvezetési tanácsokat. Hívja fel a szülők figyelmét hasznos könyvekre, programokra.

 

Gyermekvédelmi felelős feladatai:

  • nevelési év elején megtervezi az adott év gyermekvédelmi feladatait,

  • az óvónő segítségével felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermekeket,

  • nyilvántartást vezet a HH/HHH gyermekekről,

  • kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal,

  • koordinálja a probléma kezelését, feljegyzi a családokkal kapcsolatos intézkedéseket,

  • a gyermekek és a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit a család és más intézmények bevonásával, fenntartó közreműködésével a lehető legkisebbre csökkenti,

  • szükség szerint családlátogatásokat végez az óvónőkkel,

  • részt vesz a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszélésen.

 

Az óvoda vezetőjének gyermekvédelmi feladatai:

  • irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát,

  • a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése,

  • kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel,

  • gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról,

  • rendszeres támogatási iránti kérelmekről a gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel és az érintett óvónőkkel folyamatosan egyeztet, és a megfelelő intézkedést megteszi,

  • a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt (gyámhatóság, gyermekvédelmi szakemberek),

  • írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről,

  • segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. Az intézmény integrációs programja

 

Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé

teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön,

amilyenné belső lehetőségei csak engedik.

A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség

maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyermekben is

tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége.”

(Thomas Gordon)

 

Célunk:

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek:

  • esélyegyenlőségének növelése,

  • a hátrányok csökkentése,

  • egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése,

  • az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítés.

 

Feladatunk:

A valamennyi hátránnyal küzdő gyermekek számára speciális

  • személyiségfejlesztő,

  • tehetséggondozó,

  • felzárkóztató programok szervezése.

 

Területei:

Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területére, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében.

  1. Szervezési feladatok

  • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása, valamint teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatokat építünk ki a védőnői hálózattal, az e területen működő civil szervezetekkel.

  • A gyermekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében a szülői értekezleten, egyéni beszélgetések alkalmával alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét.

  1. A nevelőtestület együtt működése

Óvodánk nevelőtestülete rendszeresen tart munkatársi értekezleteket, szakmai műhelymunkát.

  1. Pedagógiai munka kiemelt területei

A gyermekek óvodai felvételétől, óvodai életének megkezdésétől kezdve a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk:

    • anamnézis felvétele óvodába lépéskor,

    • tudatosan tervezett folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkával segítjük az egészséges életmód, egészségtudat, egészséges táplálkozási szokások kialakulását, szeretetteljes légkörben segítjük az intézményes nevelésbe való beilleszkedést, érzelmi nevelést és szocializációt,

    • érzelmi fejlesztést,

    • anyanyelvi nevelést, szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődését,

    • hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztését, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtését.

  1. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok

    • az óvoda gyermekorvosa és védőnője rendszeresen vizsgálja a gyermekeket,

    • a szociális hátrányok csökkentése érdekében lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére,

    • szülői értekezletek témái közé beépítjük a tanácsadás lehetőségét a védőnők bevonásával.

  2. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, hátránykompenzációja érdekében kapcsolatot építünk az alábbi szervezetekkel:

    • Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat,

    • Védőnői hálózat,

    • Szakmai szolgáltatók,

    • Civil szervezetek.

Célunk, hogy e szervekkel való együttműködés eredményeképpen az esélyegyenlőségi pedagógiai célok megvalósuljanak.

  1. Óvoda-iskola átmenet támogatása

    • Az iskolai életmódra való felkészítés során fokozott hangsúlyt fektetünk a képességfelmérés (4 éves kori mérés) eredményeire és az abból adódó feladatokra.

    • Szülői értekezleteken, egyéni megbeszéléseken az iskolával közösen tanácsadással segítjük a szülőket az iskolaválasztáskor.

    • A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk.

    • Az iskolával kapcsolatot tartunk és információt cserélünk a gyermekek haladása üteméről.

  2. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

    • Az intézményi közösségi életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében, játszó délelőttöt szervezünk a gyermekeknek, ahol a szülők ismerkedhetnek az óvodával és az itt folyó pedagógiai munkával.

    • Minden szülővel személyes, közvetlen kapcsolatot alakítunk ki, annak érdekében, hogy a szülők kérdéseikkel, bizalommal forduljanak a pedagógusokhoz és az óvoda vezetőjéhez. Megismerjük a családok szokásait, értékrendjét, a gyermek szociális hátterét, segítjük a szülőket az óvodai életbe való bekapcsolódásba, közös rendezvényeinken minél többen vegyenek részt.

    • A gyermekekről fejlődési naplót vezetünk, amelyben az óvodába érkezéstől folyamatosan rögzítjük fejlődésüket.

  3. Intézményi önértékelés, eredményesség

Munkák eredményességének, a hozzáadott értéknek a kimutatása céljából mutatókat állítunk fel, melynek teljesülését mérjük, rögzítjük.

 

 

XI. Az óvodánk kapcsolatrendszere

 

Minden óvodapedagógus feladata a harmonikus, tartalma, boldog gyermekkor megteremtése, biztosítása. Az óvodánk, mint nevelőintézménynek az egyik sajátos feladata, hogy aktív érdeklődő viszonyt alakítson ki szűkebb és tágabb társadalmi környezetével. A vezetőnek és minden dolgozónak feladata, hogy az óvodát ismertté tegye, mutassa meg, hogy milyen értékeket képvisel és közvetít. Mindennapos kommunikációnk, döntéseink, tetteink, személyes példánk tükrözzék az intézmény tényleges értékeit.

A család és az óvoda kapcsolata

A kapcsolat elve, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvoda kisegítő szerepet játszik a családi nevelést kiegészítve az óvoda feladata a gyermekek gondozása, ápolása, védelme, szocializálása a szülők megelégedésére. Törekszünk a két nevelési színtér összhangjának megteremtésére a jó nevelőpartneri kapcsolat kialakítására, melynek alapja a kölcsönös bizalom. Fontos, hogy a gyermekek fejlődéséről a szülők reális tájékozódást kapjanak, tudatosodjék bennük, hogy a fejlesztésben, a nevelésben mik a család teendői. A közlés módjában, a tájékoztatásban a jó szándékú segítségnyújtás az alapvető momentum.

 

Célunk:

  • A személyiségi és a szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt, az óvodai nevelés és a családi nevelés összhangjának megteremtése érdekében.

 

Feladatunk:

  • Kapcsolattartás során tudatosuljon az együtt nevelés fontossága.

  • Megnyerni a szülőket a helyi programunk nevelési célkitűzéseinek.

  • Hagyományok kialakítása, bővítése.

  • Lehetőséget adni a szülőknek az aktív párbeszédre.

  • Emberi, szakmai tudásunkkal maximális segítséget nyújtani a szülők nevelő munkájához.

  • Reális tájékoztatást adni a gyermekről, segítő szándékkal, mindig a gyermek érdekeit képviselve.

  • Segítséget nyújtani a szülőnek, hogy elfogadja gyermekét olyannak, amilyen.

  • Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, hanem a gyermeki személyiséget kibontakozó 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést.

  • A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és általuk való továbbításának lehetőségeiről.

  • Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében.

  • Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti a személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá.

  • A komplex intervenciós (beavatkozási) stratégia, cselekvési terv és gyakorlat kidolgozása a helyi szükségletek alapján.

    • A stratégiai terv tartalmazza a családi nevelés gyakorlatát segítő szolgáltatásokat (az óvodapedagógusok speciális képzettségeinek kihasználása, a logopédus, fejlesztőpedagógus, gyermekjóléti szolgálat, egészségügyi intézmények, fogadóóra, játszó, munka délután, szülők bevonása különböző módszerekkel a nevelési folyamatba, projektek közös megvalósítása, saját kedvelt tevékenység bemutatása, nyitott ünnep stb.)

    • A cselekvési terv egyénre szabottan tartalmazza az egyes családoknak biztosított szolgáltatásokat, helye a gyermek egyéni haladási naplójában a fejlesztési feladatok között.

    • Szerződéskötés a szülőkkel a cselekvési terv kialakításakor (fogadó óra).

    • A gyermek fejlettségének és fejlődés egész családot érintő rizikó faktorainak mérlegelése, az erősségekre építve.

    • A szülő gyermek interakció egyéni stílusának respektálása.

    • A szülő segítése gyermeke viselkedésének értelmezésében.

 

Törekednünk kell a szülők személyiségének tiszteletben tartására, különbözőségek elfogadására. Vállaljuk az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereinek alkalmazását előadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése stb.).

Elfogadtatni azt az elvet, hogy a gyermeknevelés kiemelten fontos színtere a család, az óvoda, mint nevelési intézmény, a családi nevelés kiegészítését szolgálja.

 

A kapcsolattartás formái

  • Nyílt nap a leendő óvodások és szüleik számára: az első személyes kapcsolat.

  • Beíratás.

  • A családlátogatás, még az óvodába való bekerülés előtt.

  • Anyás befogadás, kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet. szokásokat, s mintát kapjon gyermeke neveléshez.

  • Egyéni beszélgetések: az aktualitásnak megfelelően.

  • Szülői értekezletek.

  • Fogadóórák.

  • Közös ünnepségek: Nyílt napok

Karácsonyi készülődés (munkadélután)

Farsang

Húsvéti készülődés

Anyák napja

Gyermeknap

Évzáró-ballagó műsor

Gálaműsor

Közös kirándulások.

 

Az iskola és az óvoda kapcsolata:

A cél, hogy az iskola megismerje azt a szándékot, hogy a gyermekek egyéni képességeiknek megfelelő neveléssel legyenek képesek az iskolai élet megkezdésére. A rugalmas beiskolázás az életkor mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Fontos, hogy az átmenet minél zökkenő-mentesebb legyen.

 

Célunk:

  • A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése.

 

Az együttműködés formái:

  • Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítés érdekében.

  • Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt.

  • Konzultáció az óvodai kompetencia alapú nevelésről, kölcsönös látogatások, tapasztalatszerzések.

  • Szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozatban tanító nevelőkkel (pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban).

  • Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről.

  • Figyelem felhívás arra, hogy a kimenő gyermek aktuális fejlettségi szintjét és a fejlesztés feladatait tartalmazó dokumentumokat kérhetik a szülőtől.

  • Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről.

  • Szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos tanítók tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről.

  • Értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való megjelenés.

 

Óvodánk egyéb kapcsolatai

A fenntartó és az óvoda kapcsolata

Fenntartónkkal való kapcsolatunk alapja, hogy részesei lehetünk küldetésének megvalósításában. Fenntartónk biztosítja mindazokat a feltételeket, melyeket a törvény ír elő, illetve, amit a körülmények lehetővé tesznek. Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az együttműködés jellemzi.

 

Kapcsolattartás formái:

  • Kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések.

  • Óvodavezető beszámolója és részvétel a közösség munkájában.

  • Rendezvényeinkre meghívjuk a Polgármestert és a Képviselőtestület tagjait.

 

Célunk:

  • A rendszeres és folyamatos kapcsolat fenntartása, korrekt együttműködés.

 

Feladatunk:

  • Folyamatos tájékozódás, információcsere.

  • Az óvoda helyi programjában megfogalmazott célok és feladatok közös megvalósítása.

  • Kölcsönös támogatáson alapuló kapcsolat fenntartása.

 

 

 

 

 

A közművelődési intézmények és az óvoda kapcsolata

Célunk:

  • A közművelődési intézmények segítségével nevelési feladataink sokoldalúbb, színesebb megvalósítása.

 

Feladataink:

  • A gyermekek érdeklődésének felkeltése a könyvek iránt, hozzásegíteni őket ahhoz, hogy olvasó felnőttekké váljanak.

  • Rendszeres tájékozódás a múzeumok kiállításairól, s a gyermekeknek való tárlatok megtekintése ( az esztétikai élmény átélése alkotásra készteti őket ).

 

Formái:

  • Könyvtárlátogatás a községi könyvtárba.

 

Egészségügyi szervek és az óvoda kapcsolata

Védőnő, gyermekorvos, fogorvos

 

Kapcsolattartás formái:

  • Évente orvosi vizsgálat minden csoportban.

  • Iskola-alkalmassági vizsgálat a tanköteles korú gyermekek részére.

  • Hallásvizsgálat.

  • Fogászati szűrés évente.

  • A védőnő kéthetente látogatja az óvodás gyermeket.

 

Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és az óvoda kapcsolata

  • A kisebbségi önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatásáról biztosította intézményünket, amit tárgyi eszközeink bővítésére és rendezvényeinkre használunk fel,

 

Kapcsolattartás formái

  • kisebbségi ünnepek szervezésében, lebonyolításában igény szerint részt vesznek óvónőink

  • rendezvényeinkre meghívjuk a kisebbségi képviselő-testület tagjait

  • az óvoda munkájáról kérdőíven keresztül is kikérjük a kisebbségi képviselő-testület véleményét.

 

Szlovák kisebbségi nyelvoktatást végző óvodákkal:

  • Beléptünk az Óvodaközi Nemzetiségi Munkacsoportba, amely szlovák nyelvoktatást végző óvodákkal kapcsol össze.

 

Célunk

A szlovák kisebbségi nyelvoktatást végző intézmények segítsék egymás munkáját gyakorlatban szerzett tapasztalataik átadásával, eredményeik összehasonlításával.

 

Kapcsolattartás formái

  • évente két alkalommal részt veszünk közös bemutató foglalkozáson, tapasztalatcserén,

  • igény szerinti konzultációk.

 

Szakmai szervezetekkel

  • Nevelési tanácsadó.

  • Tanulási képességet Vizsgáló Bizottság.

  • Családsegítő Központ.

  • Gyermekjóléti Szolgálat.

  • Óvodaközi Nemzetiségi Munkacsoport.

 

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek megfelelően részt veszünk azokon.

 

Nevelési programunk eszközigénye:

  • Könyvtárbővítés - szakmai és gyermekirodalom-.

  • Természeti, - emberi, - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, melyek a környezeti nevelést szolgálják.

  • Mozgásfejlesztő tornaszerek.

  • Rajzolás, mintázás, kézimunka eszközök folyamatos pótlása.

  • Ének, zene, énekes játék eszközök folyamatos pótlása.

  • SNI gyermekeknek speciális eszközök.

Legitimációs záradék

 

A Pedagógiai Programot készítette, az intézmény vezetője

 

Dátum: 2013.08.18.

 

………………………………………

Ph. Intézményvezető aláírása

 

 

A Pedagógiai Programot elfogadta, az Óvoda nevelőtestülete

 

Dátum: 2013.08.30.

 

Ph. ………………………………………

Nevelőtestület nevében aláírás

 

 

A Pedagógiai Programról véleményét nyilvánította:

 

Dátum: 2013.09.10.

 

………………………………………

Óvodai szülői szervezet nevében aláírás

 

 

A Pedagógiai Programot jóváhagyta:

 

Dátum: 2013.09.10.

 

Ph. ………………………………………

Intézményvezető

 

Érvényességi rendelkezés:

  • Nevelőtestület javaslata

  • Partneri igények változása

  • Törvényi változás